Vajon a többműszakos munkarendben élők állandó időeltolódással kell éljenek?

Jórészt biológiai óránktól függ, hogy mikor alszunk és ébredünk, kelünk vagy fekszünk, mikor jobb a teljesítményünk, hogyan bírjuk a többműszakos munkát vagy a gyors időzóna váltást. Testünk belső biológiai órája vagy „ritmusgenerátora” az agyban található, melynek legfontosabb időtagoló tényezője a fény. A fény hatására azonban saját belső ritmussal reagálunk, s ez eltérhet a társadalom által diktált ritmustól, akár szélsőségesen is. Vannak, akik inkább koránkelők, de este is korábban elálmosodnak; őket nevezzük pacsirtáknak. És vannak, akik inkább később kelnének, este viszont sokáig aktívak; ők a bagoly típusúak.

Társadalmunk inkább a koránkelőknek, a pacsirtáknak kedvez, s a baglyok bizonyos munkahelyeken vagy az iskolában a korai munkakezdés miatt néha hátrányban vannak, akár könnyen lustának is bélyegezhetik őket. Ha valaki ugyanis nem az éjszakai elégtelen alvás vagy esetleg alvászavar miatt álmos a reggeli órákban, hanem egyszerűen egy későbbi napkezdési ritmus lenne neki megfelelő, valószínű, hogy a rugalmas munkahelyi napkezdés megnövelné a munkahelyi teljesítményét.

Különösen fontos lenne ez a kamaszkorúak iskolakezdési idejének meghatározásakor, ugyanis biológiai ritmusunk az életünk során korra jellemző változáson megy át. Az éjszakai elálmosodást okozó melatonin-szint emelkedése ugyanis a nemi érés időszakában későbbre tolódik. Emiatt a kamaszok hajlamosak az éjszakába nyúló tevékenységek végzésére, így reggel persze nehezebben ébrednek fel. Ez az életkori sajátosság később eltűnik, mert a melatonin emelkedése ismét korábban következik be. A pályaválasztás időszakában az iskolai ,,nulladik órákkal” terhelt 16-17 éveseknek talán nem a legelőnyösebb ez az időbeosztás, a jobb kora reggeli teljesítménnyel bíró pacsirták ismét előnyt élveznek.

Akár pacsirták, akár baglyok vagyunk, szervezetünk saját időzónánk idejére van állítva, és a gyors időzóna váltás mindenkinek nehézséget okoz. Az alkalmazkodás ideje az időeltolódás mértékével arányos, általában óránként egy napot vesz igénybe, de, mivel biológiai óránk belső periódusa egy kicsivel hosszabb, mint 24 óra - tehát késik - így a nyugati irányba történő időzóna váltást hamarabb megszokjuk, mint a keleti irányút. Ugyancsak érdekes, hogy a 12 órás időzóna váltást hamarabb megszokjuk, mint a csak 5-6 órásat. Ez annak köszönhető, hogy egy 12 órás időzónaváltás esetén a kiindulási időzóna délutáni alvásideje (szieszta idő) pont egybeesik az új időzóna éjszakájával.

Habár mai, mobilis társadalmunkban az időzóna váltások az utazások miatt is gyakorivá váltak, társadalmi jelentőségükből kifolyólag jelentősebb a többműszakos munkarendben élők által tapasztalt társadalmi ,,jet lag”. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a műszakváltás rendszerének a szervezetünk biológiájához való idomítása mennyi nehézségtől, egészségügyi problémától kímélné meg emberek ezreit, akik váltott műszakban dolgoznak. Ahogy tengerentúli utazásnál, úgy a műszakváltásoknál is az óramutató járásával megegyező irányú rotáció (nappal-délután-éjszaka sorrendben) lenne előnyösebb a szervezetnek, s a gyakoriságot tekintve a 2-3 napos rövid műszakváltások a legelőnyösebbek, amelyek még nem változtatják meg a cirkadián ritmust. Ha hosszabb műszakváltás oldható csak meg, akkor is inkább a 21 napnál hosszabbakat érdemes választani, mert ebben az esetben a szervezet cirkadián ritmusa valamennyire képes alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Azonban az egyén még ilyenkor sem képes fordított időzónában élni, mint a társadalom, hiszen az életét nemcsak biológiai időtagoló tényezők (fény-sötétség váltakozás rendje), hanem saját szociális környezete is alakítja. Ugyanis hatással van saját belső ritmusunkra az, ha családtagjaink, vagy barátaink akkor aktívak, amikor mi éppen lefekvéshez készülődnénk.

A biológiai óránk meghatározza mindennapjainkat, ezért érdemes lenne figyelmet szentelni a pacsirták és a baglyok természetes különbségeire, vagy az egyéni rugalmasság mértékére például pályaválasztásnál, munkaidő tervezésnél vagy többműszakos munkánál. Emellett néhány jótanács (éjszakai munkával kapcsolatos tanácsok és tanácsok nappalra) megfogadásával is könnyíthetjük a váltott műszakhoz való alkalmazkodást.