Előfordult már Önnel, hogy legszívesebben hazarohant volna a munkahelyéről? Hogy úgy érezte, szétrobban a feszültségtől és a vérnyomása az egekben van? Pedig a munkahelyi feszültség néhány hétköznapi trükkel is jelentősen csökkenthető!

Minden ember rendelkezik stresszcsökkentő módszerekkel – csak általában nem tudatosan alkalmazza azokat. A stresszcsökkentő módszerek ráadásul lehetnek károsak is: ilyen például az alkohol, de az sem jó, ha a feszültséget másokon vezetem le, hiszen így hamar elvesztek egy csomó lehetséges barátot vagy szövetségest. Érdemes tehát tudatosabban hasznos módszereket választani. Ezek egy részét tanulni kell, de számos közülük azonnal mindnyájunk rendelkezésére áll. Ezeket hívjuk hétköznapi stresszcsökkentő módszereknek – ezeket csak csinálnunk kell! A legegyszerűbb módszerek a következők:

1. A legegyszerűbb módszer a mozgás. Ráadásul a leghasznosabb is: nemcsak a stresszt csökkentjük hatékonyan vele, hanem számos olyan biológiai változást is elindítunk vele a szervezetünkben, amely segít megelőzni számos testi és lelki betegséget (pl. a depressziót). De hogyan kezelhető ezzel a munkahelyi stressz? Egyrészt számos olyan munkakör van, ahol egy kis mozgás beilleszthető. Ha egyedül vagyok az irodámban, lenyomhatok néhány fekvőtámaszt, vagy pár percig végezhetek pl. gerinctornát. Ez kevésnek tűnhet, de a rövid ideig tartó testmozgások összeadódnak, és ha sok ilyen van, az olyan, mintha sokat, rendszeresen sportolnánk. A másik fontos dolog, hogy a rendszeres munkahelyen kívüli mozgás is hat a munkahelyi stresszre: egyrészt segít megelőzni a holnapit, másrészt segít levezetni a mait. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ősember korunkból örökségül maradt stresszreakció valójában mozgásra (menekülésre vagy támadásra) készíti fel a szervezet. Mi vezetheti ezt jobban le, mint a mozgás?
   
   Nagyon fontos, hogy a mozgásnak nem kell versenysportnak lennie! A lényeg az, hogy mindig a számunkra legszimpatikusabb és legegyszerűbben megvalósítható mozgásformát válasszuk, olyat, amelyet feltehetően könnyen meg tudunk szeretni. Fontos, hogy ha régóta nem mozogtunk, lassan és fokozatosan kezdjük el, még akkor is, ha korábban versenysportolók voltunk. Ne ott kezdjük, ahol húsz évvel  ezelőtt abbahagytuk, mert ez veszélyes is lehet.
   
   
2. A problémák másokkal való megosztása (magyarul a panaszkodás). Sokan nem szeretnek panaszkodni, gyengeségnek élik meg, nem szívesen terhelnek másokat, pedig az ember társas lény, és ezért érzelmei  szabályozásában nagy szerepe van annak, hogy elmondja búját-baját másoknak. Panaszkodás közben műszerekkel mérhetően csökken a stressz-szint.
   
   
3. Ha valamit nem tudunk megoldani, minél hamarabb kérjünk segítséget! Mindig legyen egy (de jobb, ha több) bizalmasunk a munkahelyünkön, akivel kölcsönösen támogatjuk egymást a problémák megoldásában és a karrier építésében. Ilyen kapcsolatok a legtöbb ember körül előbb vagy utóbb maguktól is szerveződnek, de sokkal hasznosabb, ha mi magunk tudatosan építjük ki őket.
   
   
4. Minden nap legalább fél órát töltsünk számunkra örömet és kikapcsolódást nyújtó dologgal!
   
   
5. Mit tegyünk akkor, ha gyakran nem tudjuk megállni, és veszekszünk a kollégáinkkal, esetleg „beszólunk” a főnökünknek (és ezeket később megbánjuk)? Késleltessünk! Ha akár pár percet késleltetni tudjuk a dühkitörésünket, az már elég ahhoz, hogy érzelmeinket sokkal közölhetőbb és számunkra hasznosabb formában fejezzük ki. Ez két módon lehetséges: Az egyik az, ha fizikailag kilépünk a helyzetből egy pár percre (pl. kimegyünk a WC-re, vagy megyünk egy kört a folyosón), igyekszünk lehiggadni, és gondolatainkat közölhetőbb formába önteni. Ha a helyzetben maradunk, erre általában képtelenek vagyunk, ezért a legjobb az, ha kilépünk egy rövid időre (pl. azt mondjuk, hogy „Ne haragudj, adj pár percet és végiggondolom még egyszer”). A legjobb tehát, ha fizikailag is kilépünk, de ha ezt nem tehetjük meg, „fejben”, kell kilépnünk: igyekezzünk tudatosan valami nagyon másra gondolni pár percig (pl. arra, mit csinálunk a hétvégén), és pár perc után térjünk vissza az aktuális helyzetre (ez egyébként a kontrollálatlan pozitív érzelmek esetén is működik – a nevetőgörcsöt is úgy „kezeljük le” hogy valami másra gondolunk). Ez a pár perc nem időveszteség: a veszekedéssel, az egymásra mutogatással sokkal több idő szokott haszontalanul elmenni.