Munka vagy család? – a konfliktus kialakulásának okai

Az elmúlt évtizedben egyre növekszik a munka és a család közötti feszültség a magyarok körében, melynek hatása van az egészségi állapotra.

A munkahely-család konfliktus a szerepkonfliktus azon formája, amely a munkahelyi és családi szerepek összeegyeztetéséből adódó nehézségekből fakad. A munkavállalóknak egyidejűleg több otthoni és munkahelyi szerepet (szülő, partner, gyerek, munkatárs, döntéshozó, végrehajtó) kell a lehető legjobban ellátniuk.

pozitív stressz

Egy 2005-ben végzett pán-európai felmérés szerint, a magyar dolgozók 14%-a családi kötelezettségeit, míg 30%-a a házimunkát nehezen tudta ellátni a hosszú munkaidő okozta fáradtság miatt. Ezek az értékek magasabbak, mint az európai uniós átlag, ami 10% illetve 23% volt.

Vizsgálati adataink azt mutatják, hogy a szerepek közötti konfliktus kialakulása a nőket jobban érinti és a társadalom és az egyén szempontjából is fontos szerepeik betöltését gátolhatja.

A női keresőtevékenység elterjedése a világon a női szerepek lényeges változását vonta maga után. A nők életében mindig nagy dilemmát jelentett, hogy szakmájukat, karrierjüket helyezzék-e előtérbe, vagy a családot: a gyermekvállalást és a gyermeknevelést.

A társadalom tradicionális jellege, a család központi szerepében és olyan társadalmi elvárásokban nyilvánul meg, melyek arra kényszerítik a nőket, hogy elsődlegesen családi szerepeiknek tegyenek eleget.

A munkahely család konfliktusok típusai

A konfliktus oka szerint

  • időhiányon alapuló
  • stressz alapú
  • magatartásformán alapuló

A konfliktus iránya szerint

  • munkahelyfüggő munka-család konfliktus
  • családfüggő munka-család konfliktus

A munka-család konfliktus okozta stressz negatív következményei

A szerepkonfliktusnak számos negatív következménye lehet. A munkahelyi és női szerepek közötti konfliktus mindkét szerep ellátásában való teljesítménycsökkenéshez vezethet, így az egyik szerep a másik szerep optimális ellátását gátolhatja. A szerepek közötti konfliktus emocionális zavarokhoz és otthoni vagy munkahelyi funkcionális beszűküléshez vezethet. Ezt támasztja alá számos kutatási eredmény, amely a nők körében fellépő stressz magas prevalenciáját mutatja. Ennek okaként a különböző szerepek harmonizációjának a nehézségeit és a szerepkonfliktus kialakulását említik. Szoros összefüggést mutattak ki a szerepkonfliktus és a munkahelyi elégedettség között is.

Kutatásaink eredményei azt mutatták, hogy a munkahely-család konfliktus az egyéb pszichológiai és pszichiátriai betegségek (pl. öngyilkossági gondolatok), neurológiai betegségek, depresszió, urológiai betegségek, magas vérnyomás, gyomorbélrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, egyéb szívérrendszeri betegségek (pl. atherosclerosis), szorongás, nőgyógyászati betegségek, kiégés-szindróma (emocionális/érzelmi kimerülés, deperszonalizáció/elszemélytelenedés, teljesítmény-csökkenés) szignifikáns előrejelzője volt.

Szerző: Dr. Ádám Szilvia
  • Ádám, S., Győrffy, Z., & László, K.: A családi és munkahelyi szerepek közötti konfliktus és a pszichés jól-lét mutatók kapcsolata. In: Magyar lelkiállapot 2008: Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Szerk.: Kopp M., Budapest, Semmelweis Kiadó, 2008. p. 260-266.
  • Frone, M. R., Russell, M., Cooper, M. L.: Antecedents and outcomes of work-family conflict: Testing a model of the work-family interface. J. Appl. Psychol., 1992, 77, 65–78.
  • Pongrácz, T. & S. Molnár, E. (1994). Kisgyermekes apák és anyák szülői, családi attitűdjei négy európai országban. KSH NKI Kutatási Jelentései, vol. 52, 1994/3. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
  • Rizzo, J.R., House, R.J., & Lirtzman, S.I. (1970). Role conflict and ambiguity in complex organizations. Administrative Science Quarterly, 15, 150-163.
  • Saraceno, C., Olagnero, M., Torrioni, P. (2005): First European Quality of Life Survey: Families, work and social networks. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Dublin.