A munkahely és család összeegyeztetésének kézenfekvő, Magyarországon mégis ritkán alkalmazott módja az atipikus foglalkoztatás.

Az atipikus munka definíciója
A legegyszerűbb megfogalmazása az atipikus munkának, hogy eltér a tipikusnak tekintett, jellemzően nyolc órás, határozatlan idejű, munkahelyen végzett munkától. Ide tartozhat az önfoglalkoztatás, a részmunkaidőben végzett munka, a határozott idejű alkalmazás, illetve a szokásos munkahelytől eltérő helyszínen, pl. otthon végzett munka (távmunka).  Ez a meghatározás rugalmasan változhat, hiszen a definíció lényege, hogy a szokásostól, általánostól eltérő alkalmazást értjük ez alatt – és a szokásos, általános időről időre változik.
Jelenleg, a mi vizsgálataink illetve a mai valóság szempontjából a fentebb említett tipikus munkavégzéstől eltérő formákat tekintjük atipikusnak. A munkavállaló életkörülményei, különösen a család és az azzal járó kötelezettségek gyakran lehetetlenné teszik a tipikus munkavállalás és az otthoni feladatok egészséges összehangolását. Egyik helyen – általában otthon – nem tudunk megfelelni, nem tudjuk akkor hozni és vinni a gyerekeket, amikor kéne, hiszen a munkaidővel nem tudunk rugalmasan bánni, a gyerek, a férj/feleség pedig tud várni. Ez azonban folyamatos stresszt szül – szeretnénk jó szülők, jó férjek vagy feleségek lenni, de szinte lehetetlennek látszik ez a feladat. Ilyenkor kimerülünk, kifáradunk, türelmetlenebbek vagyunk – a munkatársakkal, beosztottakkal, vagy jellemzően a családtagjainkkal.
Sajnos a fejlett országok közt Magyarországon a legalacsonyabb az atipikus munkavállalási lehetőségek aránya.  Az alábbi grafikonon az otthoni foglalkoztatottság arányát láthatjuk az európai országokban, ahol Magyarország az utolsó helyen szerepel.

 

Távmunka aránya a fejlett országokban

 

Az atipikus munkavállalás előnyei

Vajon miért nem bíznak a munkaadók abban, hogy otthonról is el tudunk végezni bizonyos feladatokat? Miért érzik kockázatosnak, hogy a munkavállaló folyamatos kontroll nélkül dolgozzon? Meg kellene érteni, el kellene fogadni, hogy az atipikus munkavállalási lehetőség előnyös minden résztvevő számára. A munkaadó távmunka esetén költséget takaríthat meg – a munkába járás költségeihez nem kell hozzájárulni, amennyiben ez felmerül, de semmiképpen nem kell fizetni fűtésért, világításért… És kisebb iroda is elegendő. A munkavállaló pedig megtakarítja az utazásra fordított időt, és akkor végzi a munkát, amikor neki a legalkalmasabb.  A rugalmas munkaidő szintén lehetővé teszi, hogy a munkavállaló összeegyeztesse a rugalmatlan óvodával, iskolával, egyéb programokkal a munkaidejét – lehet, hogy később jön, de tovább marad, vagy fordítva; esetleg csak négy-hat órában dolgozik.

A tapasztalat azt mutatja, a munkaadóknak a leírtaknál több hasznuk is van. Az így alkalmazott munkavállaló általában tisztában van azzal, hogy meg kell mutatnia, az atipikus foglalkoztatás ellenére is ér annyit, tesz annyit, mint mások. Lehet, hogy éjszaka válaszol az e-mailekre, készíti el a táblázatot – de akkor mindent megtesz, hogy határidőre és precízen végezze el a munkáját.. Lehet, hogy csak hat órán keresztül van a munkahelyén, de igyekszik ezt túlteljesíteni, hogy ne veszítse el a lehetőséget. Emellett kevesebb stressz éri otthon – mivel rugalmasabb időbeosztást követhet –, és így kiegyensúlyozottabban, vagyis hatékonyabban tud dolgozni.

Ez a megoldás szinte csak előnyökkel jár – természetesen azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges. Az atipikus foglalkoztatás mellett érvel a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom is. A szervezet azt szeretné elérni, hogy minél több munkaadó felismerje ezt, és tegye lehetővé az atipikus munkavállalást – csökkentve ezzel a munka/család összeegyeztetéséből fakadó stresszt, és segítve ezzel is a kívánt, tervezett gyermekek megszületését. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom legfőbb célja, hogy megszülessenek a kívánt, tervezett gyerekek Magyarországon. Annak ellenére, hogy több, mint két tervezett gyerek jut egy párra, a valóságban ennél jóval kevesebb születik meg. A kutatások, a nemzetközi tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy ott, ahol a nőknek nagyobb választási lehetőségük van a konkrét munkarendjük megválasztását illetően, inkább megszületnek a kívánt, tervezett gyerekek.