A túlzott stressz napjainkban sok egészségügyi és gazdasági probléma forrása. Léteznek azonban figyelmeztető jelzések, melyekre érdemes figyelmet fordítanunk.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség felmérése szerint az Európai Unió 27 tagállamában, a túlzott munkahelyi stressz az aktív munkavállalók közel egynegyedének (22%-ának) egészségét veszélyezteti. Magyarországon minden negyedik munkavállaló érintett és a számuk folyamatosan emelkedik. Bár a stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti, valójában mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén megjelenik. A munkahelyi stressz és következményei nemcsak egyéni viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések), de társadalmi szinten is komoly problémát jelentenek. A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forintra tehető, európai szinten ez az összeg pedig meghaladja az 500 milliárd eurót.

A számok tehát önmagukért beszélnek. A tünetek korai felismerésének és a megelőzésnek óriási szerepe van, ezért az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb jelzéseket, melyekre érdemes odafigyelni.

A stressz rövidtávon jelentkező legjellemzőbb tünetei: a kollégák ingerültsége vagy éppen lehangoltsága, fáradtság, türelmetlenség, labilitás, szorongás, ezek mind intő jelek lehetnek a vezetőség számára. Hosszú távon egyre gyakoribbá válnak a számolási hibák, koncentrációs zavarok, a munkatársak figyelme könnyen elterelődik. Csökken a munka iránti érdeklődésük, elköteleződésük és motivációjuk az elvárásoknak való megfelelésre. Megszaporodnak a fegyelmi problémák, a konfliktusok, az agresszív megnyilvánulások, vagy akár a tévedések, balesetek is. Ez együttesen járul hozzá a munkavállalók teljesítményének csökkenéséhez.

A burnout, magyarul kiégés számos munkahelyen és munkakörben egyre gyakoribb jelenség. A beosztottak belefáradnak a munkába, közömbössé, intoleránssá válnak, elveszítik motivációjukat, úgy érzik, egyre kevésbé kontrollálják a sikereiket vagy kudarcaikat és csökken a teljesítményük. Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, a túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti nagy felelősség és a támogatás hiánya. Tünetei a hosszútávon fennálló stressz hatásaihoz hasonlóak, ezért a munkáltatónak érdemes rá hasonló figyelmet fordítania. A kiégés szempontjából a leginkább veszélyeztetettek, akik nap mint nap emberekkel tartják a kapcsolatok, nagyfokú érzelmi megterhelésnek vannak kitéve, sokat túlóráznak, és kevés a sikerélményük. Így például az egészségügyi dolgozók, a tanárok, ügyfélszolgálatosok, eladók, üzletkötők, illetve a középvezetők vagy.

A testi-lelki megbetegedések a hiányzások megnövekedéséhez is vezetnek. A felmérések szerint Nagy-Britanniában évente 40 millió munkanap veszik el a munkahelyi stressz következtében. Magyarországon a hiányzások 50-60 százaléka tulajdonítható közvetve vagy közvetlenül ennek. Ez jelentős probléma a munkáltató számára, akinek gondoskodnia kell a hiányzó dolgozók helyettesítéséről, a munkavégzés folytonosságáról. Ez gyakran egy ördögi kört indít el, hiszen a helyettesítést általában a bentlévő munkatársakra bízzák, akik így már két ember munkáját végzik, ezzel jelentősen megterhelve egészségüket.

A túlzott munkahelyi stressz egy másik súlyos következménye a munkaerő nagymértékű elvándorlása. A kilépő munkatársak helyére újakat kell keresni és persze betanítani, ami jelentős költségekkel jár, rontja a vállalat külső megítélését és a munkatársak együttműködését is aláássa.

Mindezek együttesen jelentős anyagi és időbeli megterhelést jelentenek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára, ám kellő odafigyeléssel és időben történő beavatkozással a negatív hatások csökkenthetők.