Munkahelyi stressz kérdőív

Az online alapú munkahelyi stressz kérdőív kitöltésével azonnali visszajelzést kaphatunk a stressz szintünkről, és arról, hogy a stresszel összefüggésbe hozható tüneteink jelentős kockázatot jelentenek-e. A kérdőív nagy segítséget nyújt foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szakemberek számára is kockázatcsökkentő beavatkozások tervezéséhez.

A kérdőív bárki számára szabadon kitölthető az alábbi linken:
www.munkahelyistresszkerdoiv.hu

Hazánkban a munkavédelmi törvény 2008. január 1-től kimondja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése, arra azonban nincs egységes előírás, hogy ez milyen eszközzel, hogyan történjen meg.

Munkahelyi Stressz Kutatócsoportunk ezt a hiányt pótolja, egy nemzetközi viszonylatban elismert, és számos összehasonlító, tudományos vizsgálat alapját képező kérdőívcsomag hazai adaptációjával (Nistor, K. és mtsai 2012) és továbbfejlesztésével.

pozitív stressz

A COPSOQ II kérdőívet (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II) Dániában fejlesztették ki (Kristensen,T.S. és mtsai, 2005, Pejtersen, J.H. és Kristensen 2010), napjainkban több mint 15 ország hatékony és sikerrel alkalmazott kockázatértékelő eszköze. A kérdőív a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket és az azzal összefüggésbe hozható egészségi hatásokat, pszichés és szomatikus megbetegedéseket vizsgálja. A kérdőívet nemzetközi irányelvek alapján lefordítottuk, és nyelvileg teszteltük, validáltuk, és továbbfejlesztettük.

Nagyító alatt: Mit mér a továbbfejlesztett munkahelyi stressz kérdőív?

A munkahelyi stressz kérdőív általános bemutatása:

  • A kérdőív 7 dimenzió és 28 skála alapján lehetővé teszi a munkahelyi pszichoszociális kockázat felmérését, értékelését, illetve azok hatását a munkavállalók testi és lelki egészségére. ( COPSOQ II validált kérdőív)
  • Kiemelt szerepet kap a pszichés és testi tünetek összefüggéseinek vizsgálatán túl
    • az észlelt stressz szint,
    • az életminőség vizsgálata,
    • és lehetőség nyílik a betegség miatti hiányzások feltérképezésére is.
  • A kérdőívcsomagban szereplő demográfiai és munka jellegére vonatkozó kérdések megfogalmazásakor KSH kategóriákat vettük alapul
  • Egyéni, csoportos és szervezeti felmérésekre egyaránt alkalmas a kérdőív.
  • Lehetővé teszi az olyan foglalkozási csoportok azonosítását, akik jelentős stressz terhelésnek vannak kitéve
  • Online alapú, felhasználóbarát, kitöltése anonim és mindössze 20 percet vesz igénybe.
  • Egyéni kitöltés esetén a kapott eredmények PDF formátumban lementhetők
pozitív stressz

A kérdőív gyakorlati haszna:  

1. Foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szakemberek, valamint a munkáltatók számára:

  • A pszichoszociális kockázati tényezők pontos ismerete lehetővé teszi a foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi szakemberek, valamint a munkáltatók számára hogy vállalati szinten célzott kockázatcsökkentő beavatkozásokat dolgozzanak ki
  • és megismételt felmérés segítségével ezek hatásait nyomon kövessék.

2. A kitöltők számára a kérdőív kitöltése számos előnnyel jár:

  • 7 dimenzió és 28 skála mentén azonnali és pontos visszajelzést biztosít a kitöltőknek arra vonatkozóan, hogyan alakul stressz szintjük,
  • és stresszel összefüggésbe hozható testi tüneteik jelentős kockázatot jelentenek-e?
  • Megtudhatják, hogy egyéni eredményeik hogyan viszonyulnak az országos és az ágazati átlagokhoz.
  • A főbb visszajelzések olyan dimenziókat érintenek, mint: munkahelyi követelmények, szervezet és munkakör, együttműködés és vezetés, bizalmi légkör, erőszak és zaklatás.
  • Ezen kívül azt is megtudhatja például, hogy hogyan áll a munka- magánélet egyensúly terén .
  • A stresszel összefüggésbe hozható tünetek feltérképezéséből megtudhatják, szükségük van-e stresszkezelő készségeik fejlesztésére vagy szakemberek segítségére.

Mit tartalmaz az egyéni szintű kiértékelés?

Hogyan kell értelmezni a megjelenített grafikonokat?

  • Az egyéni kitöltés eredményeit grafikonokon piros vagy zöld színű oszlopok jelzik.
  • A kitöltő eredményei  országos * (kék oszlopok) és az ágazati* (barna oszlopok) átlagokhoz vannak viszonyítva. Az átlagértékek 0-tól 100-ig terjednek (0- alacsony, 100-magas).
  • A piros színű oszlopok a ,,negatív" munkahelyi tényezőket ábrázolják. Minél magasabb a piros oszloppal megjelenített érték, annál jelentősebb a stressz hatás az adott mutató alapján. Ha magasabb a piros oszlop, mint az országos átlag, akkor a munkavállaló az adott mutató alapján "stresszesebb" az átlagosnál.
  • A zöld színű oszlopok a "pozitív" munkahelyi tényezőket jelenítik meg, ezeknek a hiánya okoz stresszt. Itt tehát az alacsonyabb pontszám jelez nagyobb stressz terhelést.
  • Összefoglalva, a magasabb piros oszlopok és az alacsonyabb zöld oszlopok jeleznek fokozott munkahelyi stressz kockázatot.
    (*Az átlagértékek a kérdőívet kitöltők eredményeiből kalkulált értékek.)

Szerző: Nistor Katalin

  • Nistor K, Ádám Sz, Cserháti Z, Szabó A, Zakor T, Stauder A. A Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II (COPSOQ II) magyar verziójának pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 2015:16(2), 179-207.
    http://akademiai.com/doi/abs/10.1556/0406.16.2015.2.3
  • Nistor K, Nistor A, Ádám Sz, Szabó A, Konkolÿ Thege B, Stauder A. Munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők kapcsolata a depressziós tünetegyüttessel a magyar munkavállalók körében. Az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményei. Orvosi hetilap, 2015: 156(11), 439-448.
    http://akademiai.com/doi/abs/10.1556/OH.2015.30103
  • Kristensen TS,Hannerz H,Høgh A,Borg V. :The Copenhagen Psychosocial Questionnaire-a tool for the assessment and improvement  of the psychosocial work environment. Scand J  Work Environ Health 2005;31;438-49.
  • Pejtersen JH Kristensen,TS, Borg V ,Bjorner,JB : The Second version of the Copenhagen Psychosocial Questionnaire (COPSOQ II) Scand J of Public Health 2010;38 (Suppl 3) :8-24
  • Nistor, K, Cserháti, Z., Szabó, A., Stauder, A. : Adaptation  of Copenhangen Psychosocial Questionnaire Version II (COPSOQ II) in Hungary Int J of Behavioural Medicine 19:(Suppl 1) pp. S262-S263. (2012)(konf-.abstract)