Hazai és nemzetközi kutatások egyaránt rávilágítanak arra, hogy a munkahelyi stressz negatív egészségi hatásai a munkavállalók egynegyedét érintik. A Magatartástudományi Intézet Munkahelyi Stressz Kutatócsoportja a „Munkahelyi pszichoszociális kockázatértékelés és a kockázatcsökkentés lehetőségei” témájú kutatása keretében a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők feltérképezését célzó, országos felmérést indított 2013 őszén.

A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom) megbetegedések rizikótényezője. A Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. „Az elmúlt években több ajánlás is megjelent, amely a pszichoszociális kockázat felmérésének lehetőségeit foglalja össze, azonban továbbra sem áll rendelkezésre egységes, validált, magyar nyelvű mérőeszköz ezen a területen. Kutatócsoportunk ezt a hiányt szeretné pótolni a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív magyar verziójának kidolgozásával, validálásával.” – hangsúlyozta Dr. Stauder Adrienne, PhD., pszichiáter, egyetemi docens, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője.

„A COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II) 7 dimenzión belül összesen 28 skálát tartalmaz, melyek a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket és az azzal összefüggésbe hozható egészségi hatásokat, pszichés és szomatikus tüneteket vizsgálják. Az adaptáció során a kérdőívet a nemzetközi irányelvek alapján fordítottuk le, nyelvileg teszteltük, validáltuk. Kutatásunkban a COPSOQ II kérdőívet további skálákkal egészítettük ki, annak érdekében, hogy pontosabban felmérjük az egyén észlelt stressz szintjét, a munkahelyi stresszel összefüggésbe hozható leggyakoribb mentális problémák – depresszió, kiégés, alvászavar – tüneteit, illetve az esetleges testi tünetek meglétét, súlyosságát.

Az októberben elindított, felmérés célja, hogy országos és ágazati szintű referenciaértékeket határozzunk meg, és feltérképezzük a legjellemzőbb pszichoszociális stressz tényezőket, illetve védő faktorokat. Az egyéb ágazatokkal való összehasonlítás mellett, az egészségügyben dolgozók stresszforrásait kiemelt szempontok szerinti is vizsgáljuk, így számukra külön kérdőív felületet alakítottunk ki. Fontos célkitűzésünk továbbá, hogy beazonosítsuk a leginkább veszélyeztetett szakmai csoportokat.” – mondta Nistor Katalin pszichológus, PhD hallgató, kapcsolattartó kutató. A kérdőív a www.munkahelyistresszkerdoiv.hu címen bárki számára elérhető, a kitöltés anonim. A válaszadók a kitöltést követően azonnali visszajelzést kapnak saját eredményeikről, nyomtatható formátumban. Megtudhatják, hogy saját munkahelyi stressz pontszámaik a 28 skála mentén hogyan viszonyulnak az országos és ágazati átlagokhoz, illetve észlelt stressz szintjük, stresszel összefüggésbe hozható testi tüneteik jelentős egyéni kockázatot jeleznek-e?
Az online kérdőív csoportos és szervezeti szintű vizsgálatra is alkalmas.

A munkahelyi stressz tényezők magyarországi feltérképezése közös érdekünk. Segítse Ön is az adatgyűjtést, és ajánlja a munkahelyi stressz kérdőívet munkatársainak, családtagjainak, ismerőseinek is!

Bővebb információk: dr. Stauder Adrienne Ph.D. egyetemi docens, kutatásvezető,
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.
e-mail: stauder.adrienne@med.semmelweis-univ.hu